VIII. évfolyam I.szám 2011. Március

ÁLLAMPOLGÁRI TUDNIVALÓK TÛZ ESETÉN

A természeti csapások és a szándékosság kivételével szinte minden esetben a figyelmetlenség, gondatlanság, olykor a nem kellõ szakértelem a tüzek okozója. Mindig van valaki, aki szabálytalanul használta a fûtõberendezést, tiltott helyen vagy figyelmetlenül dohányzott, éghetõ anyagot helyezett a hõforrás közelébe, felügyelet nélkül hagyta, vagy nem ellenõrizte gyermekét.

Közös érdekünk, hogy munkánk gyümölcse a hosszú évtizedek alatt megszerzett, berendezett lakás ne váljék pillanatok alatta a lángok martalékává. Amennyiben tüzet észlelünk, késedelem nélkül jelezzük a tûzoltóságnak, minden perc számít, életet menthet!

Hogyan jelezzük a tüzet?
Tûzjelzéskor közölni kell:

1. A tûz pontos helyét (címét). Többszintes lakóházban a helyi jelzéskor fontos az emeletszám megjelölése is.

2. Mi ég, mi van veszélyeztetve.

3. Emberélet van-e veszélyben.

4. A jelzõ személy nevét, telefonszámát.

Tûzjelzéskor a lehetõ legnagyobb mértékben õrizzük meg nyugalmunkat, higgadtságunkat.
Amikor a tûzeset címe (helye) a tûzoltóság tudomására jutott, azonnal megtörténik a riasztás és kivonulnak az adott helyszínre. A feltett kérdéseket ne fogadjuk ingerülten, türelmetlenül. Igyekezzünk pontosan válaszolni, az adatok amelyeket kérdeznek nélkülözhetetlenek lehetnek. A kiegészítõ információkat rádión továbbítják a már vonuló tûzoltók parancsnokának.

A tüzet lehetõleg távbeszélõn jelezzük a 105 -ös hívószámon, annak hiányában bármilyen más, arra alkalmas figyelemfelkeltõ módon (kiabálással, kürttel, vészcsengõvel, szirénával, haranggal, stb.) kell az állampolgárok figyelmét felhívni a veszélyre.

A tûz- és káreset jelzésére bármely szervezet, vagy állampolgár használatában levõ távbeszélõ készülék díjtalanul igénybe vehetõ. A tûzjelzõ személy azt is igényelheti bárkitõl, hogy a jármûvén díjtalanul a legközelebbi távbeszélõ készülékhez, tûzoltósághoz, rendõrséghez, polgármesteri hivatalhoz szállítsa, vagy a jelzést helyette az illetékes szervezethez továbbítsa.

Különösen fontos a tûz gyors jelzése lakóház esetében, mivel a tûz ilyen épületben több ember életét és otthonát is veszélyezteti. Természetesen ilyen lakóházakban több ember is rendelkezésre áll ahhoz, hogy a tûz jelzésével egyidejûleg az oltást is meg lehessen kezdeni.

Ha közös használatú helyiségben (pincében, kerékpártárolóban, ruhaszárítóban stb.) következett be a tûz, legfontosabb teendõ a füst eltávolítása a lépcsõházból. A füst elvezetésére használnak az ún. füstelvezetõ ablakok, melyeket a lépcsõházból, földszintrõl és a legfelsõ emeletszintrõl lehet kinyitni.

A tûz jelzésével egyidejûleg kezdjük meg a tûz oltását. Erre nagyon alkalmasak az emeletszinteken levõ fali tûzcsapok. Kezelésüket feltétlenül sajátítsuk el!

A tûzjelzéssel egy idõben riasztani kell a tûz által veszélyeztetett környezetet, a lakókat és meg kell kezdeni az emberek mentését, ha ez szükséges.

Mindig legyünk tekintettel arra, hogy a füst legalább olyan veszélyt jelent a lakók életére, mint maga a tûz, az égés. A tûz környezetébõl kezdetben még ki lehet menteni az értékeket, bútorokat, és így a tûz terjedése is gátolható, illetõleg a kár mérsékelhetõ.

Menekülésnél mindig legyünk figyelemmel a következõkre:

• Ha a folyósón, lépcsõházban füst van, már a lakásban vizezzünk be valamilyennagyobb ruhadarabot (fürdõköpenyt, takarót, stb.) és terítsük a fejünkre. Orrunkra szorítsunk vizes zsebkendõt.
• A folyosóra kilépve az ajtót csukjuk, de ne zárjuk be.
• Meghajolva, esetleg kúszva meneküljünk, mivel a füst felfelé terjed, alul a padlóhoz közelebb veszélytelenebb és a padló közelében a hõmérséklet is alacsonyabb.
• A legrövidebb úton kíséreljük meg a szabadba való kijutást. Menekülésre liftet, felvonót ne használjunk, mert az elromolhat
  a tûz következtében, vagy áramkimaradás esetén megállhat.
• Elõfordulhat, hogy a földszinti kijárat felé a tûz már nem teszi lehetõvé a menekülést. Az öt emelet feletti lakóépületeknél a tetõn, vagy a legfelsõ szinten levõ átjáró folyosón is menekülhetünk.

Ha a lakásból nem tudunk a folyosóra kimenni:

• Az ajtót be kell csukni, de nem bezárni!
• Az ajtónyílást belülrõl körbe tömítsük el vizes ruhával.
• Csapból jövõ vízzel locsoljuk az ajtót és a ruhát, így hosszú ideig meggátolhatjuk a tûz tovaterjedését.
• Ne ugorjunk ki az emeleti ablakon, az a biztos halált jelenti! A tûzoltók gondoskodnak a mentésrõl.

Hogyan cselekedjünk, ha emberélet került veszélybe?

A tûz oltását végzõk gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy életmentést kell végrehajtaniuk. A mentés közben azonban saját testi épségükre is gondolniuk kell.

Minden életmentés során:

• gyerek, mozgás-, és cselekvõképtelen, sérült, beteg, öreg majd egyéb személy mentése a helyes sorrend,
• védjük a légutakat és a szemünket (szemüveg, motoros szemüveg, vízbe mártott ruhadarab) segítségével,
• biztosítsuk a légzést a száj és az orrnyílások elé kötött, vízbe mártott zsebkendõvel,
• kössünk derekunkra kötelet, amivel szükség esetén kihúzhatnak bennünket a veszélyeztetett területrõl,
• harmonikaszerûen összehajtott és a vállra vetett vizes takaróval induljunk menteni,
• a vizes takarót borítsuk a mentendõ személyre és teljesen burkoljuk be vele,
• visszafelé is nagy óvatossággal haladjunk,
• ablakon át történõ mentésnél, a tûzbõl mentettet, fejjel elõre adjuk ki

Mit tegyünk ha a ruhánk meggyulladt?

• Égõ ruhával feküdjünk le a földre és hengeredjünk meg! A futás serkenti a lángokat, növeli az égési sérülést.
• Mások oltása esetén testünk felõl kezdjük meg a takarást.
• Az égett, esetleg még parázsló ruhát óvatosan kell lefejteni és el kell oltani. A testhez tapadt parázsló részeket vizes ruhával
  történõ letakarással kell oltani.

A lakásban keletkezett tûz esetén:

• Késedelem nélkül kezdjük meg a tûz oltását. Gondoljunk arra, hogy minden tûz elõször kis tûz és a háztartásban található egyszerû eszközök jól felhasználhatók az oltásra:
• vízzel teli vödör, lavór, fazék, vizeskancsó, vagy felmosó ruha,
• szikracsapóként vízbe mártott cirokseprû,
• autoszifon, szódásüveg (irányítható
  vízsugarat ad),
• vizes takaró, szõnyeg, fürdõköpeny, fürdõlepedõ, törölközõ,
• nagy szolgálatot tehet a lakásban rendelkezésre álló tûzoltó készülék.

Ha a lakásban a tûz már annyira kiterjedt, hogy nem tudjuk eloltani, elsõ feladat a PB-gázpalack eltávolítása, a tûz és robbanásveszélyes anyagok szabadba való kivitele, a lakás teljes áramtalanítása.

Vízszegény helyeken, tanyákon, hétvégi faházak mellett a hordóban felfogott esõvíz és a mellette levõ vödör adott esetben jó szolgálatot tehet. Ne hiányozzon az ásó a lapát, vagy a vízbe mártott cirokseprû sem.

A kerti vagy a lakásban levõ vízcsapokra kis ügyességgel gumitömlõt szerelhetünk és ezzel - szükség esetén - a lakás távoli pontján is olthatunk tüzet.

Az emberi beavatkozás nélkül megszûnt vagy a tûzoltóság közremûködése nélkül eloltott tüzeket is haladéktalanul be kell jelenteni a tûzoltóságnak!

Minden tûzeset tanulságul szolgál a jövõre nézve, ha megállapítjuk a keletkezésének okát! Csak az okok ismeretében tehetünk megelõzõ intézkedéseket arra, hogy akár ugyanott, akár más helyen még egyszer ne keletkezhessen tûz hasonló módon.

Petőházi Krónika 2011. március. Letöltés