|
VIII. évfolyam I.szám 2011. Március
ÁLLAMPOLGÁRI TUDNIVALÓK
TÛZ ESETÉN
A természeti csapások és a szándékosság
kivételével szinte minden esetben a
figyelmetlenség, gondatlanság, olykor a
nem kellõ szakértelem a tüzek okozója.
Mindig van valaki, aki szabálytalanul
használta a fûtõberendezést, tiltott helyen
vagy figyelmetlenül dohányzott, éghetõ
anyagot helyezett a hõforrás közelébe,
felügyelet nélkül hagyta, vagy nem
ellenõrizte gyermekét.
Közös érdekünk, hogy munkánk gyümölcse
a hosszú évtizedek alatt megszerzett,
berendezett lakás ne váljék pillanatok
alatta a lángok martalékává.
Amennyiben tüzet észlelünk, késedelem
nélkül jelezzük a tûzoltóságnak,
minden perc számít, életet menthet!
Hogyan jelezzük a tüzet?
Tûzjelzéskor közölni kell:
1. A tûz pontos helyét (címét). Többszintes
lakóházban a helyi jelzéskor fontos
az emeletszám megjelölése is.
2. Mi ég, mi van veszélyeztetve.
3. Emberélet van-e veszélyben.
4. A jelzõ személy nevét, telefonszámát.
Tûzjelzéskor a lehetõ legnagyobb
mértékben õrizzük meg nyugalmunkat,
higgadtságunkat.
Amikor a tûzeset címe (helye) a tûzoltóság
tudomására jutott, azonnal megtörténik
a riasztás és kivonulnak az adott
helyszínre. A feltett kérdéseket ne fogadjuk
ingerülten, türelmetlenül. Igyekezzünk
pontosan válaszolni, az adatok amelyeket
kérdeznek nélkülözhetetlenek lehetnek.
A kiegészítõ információkat rádión
továbbítják a már vonuló tûzoltók
parancsnokának.
A tüzet lehetõleg távbeszélõn jelezzük
a 105 -ös hívószámon, annak hiányában
bármilyen más, arra alkalmas figyelemfelkeltõ
módon (kiabálással, kürttel,
vészcsengõvel, szirénával, haranggal, stb.) kell az állampolgárok figyelmét felhívni
a veszélyre.
A tûz- és káreset jelzésére bármely szervezet,
vagy állampolgár használatában
levõ távbeszélõ készülék díjtalanul
igénybe vehetõ. A tûzjelzõ személy azt
is igényelheti bárkitõl, hogy a jármûvén
díjtalanul a legközelebbi távbeszélõ készülékhez,
tûzoltósághoz, rendõrséghez,
polgármesteri hivatalhoz szállítsa, vagy
a jelzést helyette az illetékes szervezethez
továbbítsa.
Különösen fontos a tûz gyors jelzése
lakóház esetében, mivel a tûz ilyen épületben
több ember életét és otthonát is
veszélyezteti. Természetesen ilyen lakóházakban
több ember is rendelkezésre áll
ahhoz, hogy a tûz jelzésével egyidejûleg
az oltást is meg lehessen kezdeni.
Ha közös használatú helyiségben
(pincében, kerékpártárolóban, ruhaszárítóban
stb.) következett be a tûz, legfontosabb
teendõ a füst eltávolítása a lépcsõházból.
A füst elvezetésére használnak az ún. füstelvezetõ ablakok, melyeket a lépcsõházból,
földszintrõl és a legfelsõ emeletszintrõl
lehet kinyitni.
A tûz jelzésével egyidejûleg kezdjük
meg a tûz oltását. Erre nagyon alkalmasak
az emeletszinteken levõ fali tûzcsapok. Kezelésüket feltétlenül sajátítsuk el!
A tûzjelzéssel egy idõben riasztani kell
a tûz által veszélyeztetett környezetet, a
lakókat és meg kell kezdeni az emberek
mentését, ha ez szükséges.
Mindig legyünk tekintettel arra, hogy
a füst legalább olyan veszélyt jelent a lakók
életére, mint maga a tûz, az égés. A
tûz környezetébõl kezdetben még ki lehet
menteni az értékeket, bútorokat, és
így a tûz terjedése is gátolható, illetõleg
a kár mérsékelhetõ.
Menekülésnél mindig legyünk figyelemmel
a következõkre:
- Ha a folyósón, lépcsõházban füst van,
már a lakásban vizezzünk be valamilyennagyobb ruhadarabot (fürdõköpenyt,
takarót, stb.) és terítsük a fejünkre. Orrunkra
szorítsunk vizes zsebkendõt.
- A folyosóra kilépve az ajtót csukjuk,
de ne zárjuk be.
- Meghajolva, esetleg kúszva meneküljünk,
mivel a füst felfelé terjed, alul a
padlóhoz közelebb veszélytelenebb és a
padló közelében a hõmérséklet is alacsonyabb.
- A legrövidebb úton kíséreljük meg a
szabadba való kijutást. Menekülésre liftet,
felvonót ne használjunk, mert az elromolhat
a tûz következtében, vagy áramkimaradás
esetén megállhat.
- Elõfordulhat, hogy a földszinti kijárat
felé a tûz már nem teszi lehetõvé a menekülést.
Az öt emelet feletti lakóépületeknél
a tetõn, vagy a legfelsõ szinten levõ
átjáró folyosón is menekülhetünk.
Ha a lakásból nem tudunk a folyosóra
kimenni:
- Az ajtót be kell csukni, de nem bezárni!
- Az ajtónyílást belülrõl körbe tömítsük
el vizes ruhával.
- Csapból jövõ vízzel locsoljuk az ajtót
és a ruhát, így hosszú ideig meggátolhatjuk
a tûz tovaterjedését.
- Ne ugorjunk ki az emeleti ablakon,
az a biztos halált jelenti! A tûzoltók gondoskodnak
a mentésrõl.
Hogyan cselekedjünk, ha emberélet
került veszélybe?
A tûz oltását végzõk gyakran kerülnek
olyan helyzetbe, hogy életmentést
kell végrehajtaniuk. A mentés közben
azonban saját testi épségükre is gondolniuk
kell.
Minden életmentés során:
- gyerek, mozgás-, és cselekvõképtelen,
sérült, beteg, öreg majd egyéb személy
mentése a helyes sorrend,
- védjük a légutakat és a szemünket
(szemüveg, motoros szemüveg, vízbe
mártott ruhadarab) segítségével,
- biztosítsuk a légzést a száj és az orrnyílások
elé kötött, vízbe mártott zsebkendõvel,
- kössünk derekunkra kötelet, amivel
szükség esetén kihúzhatnak bennünket
a veszélyeztetett területrõl,
- harmonikaszerûen összehajtott és a
vállra vetett vizes takaróval induljunk
menteni,
- a vizes takarót borítsuk a mentendõ
személyre és teljesen burkoljuk be vele,
- visszafelé is nagy óvatossággal haladjunk,
- ablakon át történõ mentésnél, a
tûzbõl mentettet, fejjel elõre adjuk ki
Mit tegyünk ha a ruhánk meggyulladt?
- Égõ ruhával feküdjünk le a földre és
hengeredjünk meg! A futás serkenti a lángokat,
növeli az égési sérülést.
- Mások oltása esetén testünk felõl
kezdjük meg a takarást.
- Az égett, esetleg még parázsló ruhát
óvatosan kell lefejteni és el kell oltani. A
testhez tapadt parázsló részeket vizes ruhával
történõ letakarással kell oltani.
A lakásban keletkezett tûz esetén:
- Késedelem nélkül kezdjük meg a tûz
oltását. Gondoljunk arra, hogy minden
tûz elõször kis tûz és a háztartásban található
egyszerû eszközök jól felhasználhatók
az oltásra:
- vízzel teli vödör, lavór, fazék, vizeskancsó,
vagy felmosó ruha,
- szikracsapóként vízbe mártott cirokseprû,
- autoszifon, szódásüveg (irányítható
vízsugarat ad),
- vizes takaró, szõnyeg, fürdõköpeny,
fürdõlepedõ, törölközõ,
- nagy szolgálatot tehet a lakásban rendelkezésre álló tûzoltó készülék.
Ha a lakásban a tûz már annyira kiterjedt,
hogy nem tudjuk eloltani, elsõ feladat
a PB-gázpalack eltávolítása, a tûz és
robbanásveszélyes anyagok szabadba való
kivitele, a lakás teljes áramtalanítása.
Vízszegény helyeken, tanyákon, hétvégi
faházak mellett a hordóban felfogott esõvíz
és a mellette levõ vödör adott esetben
jó szolgálatot tehet. Ne hiányozzon az ásó
a lapát, vagy a vízbe mártott cirokseprû sem.
A kerti vagy a lakásban levõ vízcsapokra
kis ügyességgel gumitömlõt szerelhetünk és ezzel - szükség esetén - a lakás
távoli pontján is olthatunk tüzet.
Az emberi beavatkozás nélkül megszûnt
vagy a tûzoltóság közremûködése
nélkül eloltott tüzeket is haladéktalanul
be kell jelenteni a tûzoltóságnak!
Minden tûzeset tanulságul szolgál a
jövõre nézve, ha megállapítjuk a keletkezésének
okát! Csak az okok ismeretében
tehetünk megelõzõ intézkedéseket
arra, hogy akár ugyanott, akár más helyen
még egyszer ne keletkezhessen tûz
hasonló módon.
|