VIII. évfolyam III.szám 2011. Szeptember Tûzoltó készülékek otthon 2. rész
Két kifejezés talán magyarázatra szorul. Az egyik a tüzek osztályozása, vagyis a tűzosztályok. Minden tűzoltó készüléken megtalálható e fenti betűkből egy vagy több, attól függően, hogy milyen tűz oltására alkalmas az adott készülék. Pl. ha a palackon megtalálható az "A" és "B" betű, az arról tájékoztat minket, hogy a készülékkel szilárd éghető anyagok és tűzveszélyes folyadékok tüzét egyaránt olthatjuk. Ne tévesszük össze a "tűzosztály" kifejezést a "tűzveszélyességi osztály" -al! Ez utóbbi az építményeket sorolja osztályokba és szintén az abc nagy betűivel jelölik de semmi köze a tűzoltó készülékek tűzosztályához! A másik kifejezés a "vizsgálati tűz" fogalma. Ez azt jelenti, hogy a szabványban előírt mennyiségű és minőségű éghető anyagot szintén a szabványban meghatározott módon égetnek, amelynek oltásával az adott készülék teljesítménye meghatározható. Ez a teljesítmény mutató is szerepel a palackon közvetlenül a tűzosztály betűjele után. Pl.: az "A20" jelentése: 20 kg tömegű szilárd éghető anyag oltására alkalmas a készülékünk. Tehát fontos tudni, hogy míg a szilárd halmazállapotú anyagok oltására használható készülékeken tömegben van feltüntetve az eloltható tűz "nagysága", addig folyadékok esetében négyzetméterben (a feltüntetett szám, osztva tízzel). Persze vannak olyan készülékek, melyek alkalmasak szilárd és folyékony halmazállapotú anyagokat oltására egyaránt. Ebben az esetben két ilyen betű-szám kombináció olvasható a palackon. A tűzoltó készülékeken fel van még tüntetve az oltóanyag típusa:
A halon nagyon jó tűzoltógáz, de már nem gyártják és nem is forgalmazzák az ózonpajzs károsító hatása miatt, használatát nemzetközi egyezmények szabályozzák. A még készenlétben tartott kézi készülékeket 2003. december végéig kivonják a forgalomból. a hajtóanyag típusa:
A hajtóanyag jelölése után előfordulhat egy kis "s" betű, mely azt jelenti, hogy maga a hajtóanyag az oltóanyaggal egy tartályban található, tehát maga az oltóanyag tartály nyomás alatt van. Az ilyen készüléket úgy hívják, hogy "belenyomott hajtógázas". Vannak olyan készülékek, melyek hajtógáza külön palackban van tárolva, vagy az oltóanyag tartályban vagy azon kívül elhelyezve. További két jelzet található még a készülékeken. Az egyik a szabványszám, mely a rájuk vonatkozó szabványra utal. A másik a gyártási és forgalomba hozatali hozzájárulás száma. Nézzünk egy példát, mely egy 6 kg-os habbal oltó készüléken található: HN 6, CO2 s, MSZ 1040/2, A25 B20 BM TOP 27/18/1993 A palackon található jelzésekkel kapcsolatban annyit meg kell jegyeznünk, hogy egy valós, kezdődő, vagy már javában égő tűz alkalmával senki nem a címkén található adatokat fogja előbb böngészni, hanem fogja a készüléket és használja. Függetlenül attól, hogy milyen és mekkora tűzre használható a kéznél lévő készülék. Két kérdés még megválaszolatlan maradt. Az első, miszerint "milyen készüléket tartsunk otthon", ugyan már adtunk egy se füle - se farka választ, de most mondunk konkrétumot. Hogy egy ütőképes töltettömegű készülékkel rendelkezzünk, érdemes egy minimum 6 kg-os oltót beszereznünk. Ez már akkora mennyiség, amellyel egy a lakásban (vagy bárhol) kezdődő tűz esetén nagy valószínűséggel hatásosan tudunk beavatkozni. A kisebb térfogatú készülékek rövidebb idő alatt lövik ki a jóval kevesebb oltóanyagukat, tehát hatékonyságuk is annyival kevesebb. Milyen oltóanyagú legyen? A kezdődő tűz szempontjából szinte mindegy, viszont ha a másodlagos kár oldaláról vizsgáljuk e kérdést, már érdemes meggondolni. Ha egy 6 kg töltettömegű porral oltót lövünk el szobánkban, utána az egész lakásunk úgy fog kinézni, mint egy behavazott ravatal. Hetekig takaríthatunk, de még hónapokkal utána is fogunk találni port a leglehetetlenebb helyeken is. Egy ugyan ilyen tömegű habbal oltó használata után feltörölgetjük a kivált vizet és kész. Hogyan kell használni a tűzoltó készüléket? Ha szert tettünk egy oltókészülékre, az legyen az első dolgunk, hogy elolvassuk a palackon található használati utasítást, és annak tükrében tanulmányozzuk a berendezést. A már tárgyalt paraméterek mellett, találunk az üzemi hőmérsékleti tartományra vonatkozó utalást. Egyes készülékek, melyek oltóanyaga víz, vagy víz alapú, fagyásra hajlamos. Attól függően, hogy kevernek-e bele fagyálló adalékot, megkülönböztetünk kül- és beltéren tárolható készüléket. További - szó szerint - életbe vágó információ, hogy villamos feszültség alatt álló berendezések oltására használható-e, vagy sem! Erre nagyon figyeljünk oda, mert ellenkező esetben akár halálos áramütést szenvedhetünk tűzoltás közben! A használati utasításban olvashatjuk el, hogyan kell üzembe helyezni és használni a készüléket. Kivétel nélkül az összes kézi oltó biztosítva van a véletlenszerű indítás ellen. Gyártmánytól függően biztosító szeggel, vagy fém, illetve műanyag lemezzel, lapkával. Használat előtt ezt a biztosító elemet el kell távolítani! |
|||
|
